Caffè Frizzo

Részletek a készülő könyvből

Ember a gömbben

„Tanulmányozz csak, Olvasó, ha gyönyörűséget leltél a művemben, mert a kitartás, mellyel dolgoztam rajta, s a tehetség ilyen dolgok kitalálására csak kevesek sajátja.” – írta Leonardo Vinci saját munkásságáról, és ha valakinek, neki nyilván megbocsájtjuk a szavak mögött megbúvó szerénytelenséget.

Minden idők legnagyobb polihisztora az emberi test méretarányait ábrázolja az 1490 körül elkészített Vitruvius-tanulmányban. …

Kis cuki templom a parton

Chiesa di Santa Maria della Spina. Pisában a Csodák Mezején látható „nagy csodák” mellett érdemes megnézni az Arno folyó partján álló kis gótikus templomot. Szívesen mondanám, hogy 1230-ban építették, ennyire régi, és igaz is lenne. Csak éppen az épületet veszélyeztette a folyó, ezért …

Cellini

Benvenuto Cellini bronzszobrát Perszeuszról (1545) érdemes minden oldalról alaposan tanulmányozni. Több érdekessége is van (azon kívül, hogy formás a hátsója, amit minden lelkes Firenze-járó barátnőm észrevesz). Az egyik – ami nem látszik, csak az életrajzából derül ki ….

Firenze

A 2016-os szicíliai utazás nagy élménye volt Firenze. Igen, nincs tévedés. Bár csak az utolsó napon, útban hazafelé kaptunk másfél órát a Mediciek városában, hihetetlenül jó érzés volt megint a kedves falak között kószálni. A legnagyobb élményt a Signoria bejáratától jobbra eső falrészbe karcolt portré megkeresése jelentette. Szemmagasságban helyezkedik el az apró rajz, a turisták elmennek mellette, senkit nem érdekel, vagy senki nem tudja, hogy ott van. Pedig a kutatások szerint …

Impressziók

Meleg. Főképpen pedig színek. Olaszkék égbolt, fehér és piros, a szárazságban is gondtalanul burjánzó leánderek, haragoszöld pineák, amelyek bizonyos távolságból nézve esernyőt tartanak a templomok maradványai fölé, mintha gyenge növényi részeikkel éppen ők akarnák megvédeni azokat a további pusztulástól. A kis templom amott szemben a lakott területen (alig lehet pár száz éves), amelynek újkeletűbb járólapjain vallási minták vannak…, az árus, akinél a szalmakalapot veszem…, a kerítés, amelyen át – a csoportra várakozva – még meglesem a réges-régi amfiteátrum épségben maradt lépcsőit és a folyosóit, amelyeken keresztül az állatokat hajtották az arénába. Indulásnál a buszról szemrevételezett öt méter széles falmaradványok. Poseidonia, és a nyugodt, csendes környezete. Szerettem.

Kommentek

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!